Üdvözöljük a Biológia Doktori Iskola honlapján
Az ELTE Biológia Doktori Iskolája az ország legnagyobb posztgraduális biológiai képzési programja, amely a modern biológia számos területén kínál kutatásorientált képzést. Az iskola 2001-ben alakult.
A Biológia Doktori Iskola főbb tématerületei a következők:
-
Etológia
-
Ökológia és Evolúció
-
Genetika
-
Idegtudomány és Humánbiológia
-
Immunológia
-
Kísérletes növénybiológia
-
Molekuláris sejt- és Neurobiológia
-
Szerkezeti biokémia
-
Zootaxonómia, Állatökológia, Hidrobiológia
A hangsúly a módszertani szempontból is élvonalbeli gyakorlati ismeretek elsajátításán van: az oktatási kreditek döntő részét a doktoranduszok nemzetközileg elismert kutatók irányítása és felügyelete mellett végzett gyakorlati kutatómunkából szerzik meg. A képzés célja, hogy a doktoranduszokat olyan tudással vértezze fel, amellyel sikeres életpályára léphetnek mind az alap-, mind az alkalmazott élettudomány számos területén. Az itt elsajátított tudásnak köszönhetően, a nálunk szerzett tudományos fokozat segíti az elhelyezkedést olyan pályákon is, ahol egyre nagyobb az igény jól képzett kutatókra, így a biotechnológia, az egészségügy, a környezetvédelem területén, vagy akár a biológiához kapcsolódó egyéb iparágakban, kormányzati és civil szervezetekben.
Aktuálisan futó témáink
A csípőszúnyogok laboratóriumi előkészítése a kórokozókra történő genetikai szűrésre
(Garamszegi László Zsolt)
Készülődés szikes tavi mintavételhez - Felföldi Tamás munkatársaival vizes élőhelyek mikrobaközösségeinek összetételét, az egyes taxonok anyagforgalmi szerepét és biológiai interakcióit vizsgálja klasszikus mikrobiológiai technikák, genomikai és hálózatelemzési módszerek kombinálásával.
A doktori témaként a digitális eszközök gyerekek kognitív fejlődésére gyakorolt hatását lehet kutatni. (Konok Veronika)
Nagy folyók, hazai viszonylatban a Duna lebegtetett növényi és állati mikroszkópikus planktonjának biológiai sokfélesége, és a sokféleség hatása az ökoszisztéma-működésre
(Abonyi András)
Atomic force microscopic image of a four-armed single DNA molecule containing a Holliday junction. (Kovács Mihály)
Egy hónapos vad típusú (Col), illetve génkiütött mutáns Arabidopsis thaliana növények vízkultúrában nevelve (1/4 MS sók, pH=5,6). Kontroll: A, C, 2 mM NaHCO3-al kezelt: B, D. Egyes génkiütött mutánsok (AtBCA4-1, AtSultr1;2-1) a vad típushoz képest kevésbé mutatják a 2 mM NaHCO3 által kiváltott növekedés-serkentést, így a hiányzó géneknek szerepük lehet a gyökéren keresztüli szervetlen szénfelvételben/fixációban/a növekedéshez szükségesek. További információ itt: https://www.frontiersin.org/journals/plant-science/articles/10.3389/fpls.2024.1448432 (Éva Csaba)
A PhD-hallgatók a paradicsomhal veleszületett viselkedésének genetikai alapjait fogják tanulmányozni. (Varga Máté)
A többrétegű lehetséges természetes növényzet (multiple potential natural vegetation) jelenlegi és jövőben várható térbeli mintázatának feltárása és az aktuális növényzettel való összevetése természetvédelmi és restaurációs ökológiai célokat szolgál. (Bede-Fazekas Ákos)
Keményítőt raktározó növényi színtest (amiloplasztisz), fehér keményítőszemcsékkel transzmissziós elektronmikroszkópban. (Solymosi Katalin)
A szöveti- és sejt-szintű elemeloszlási vizsgálatok asztali, illetve szinkrotronsugárzáson alapuló röntgenfluoreszcencia-leképezéssel vizsgálhatók, mely vizsgálatok a sejtek esszenciális átmenetifém-háztartásában nyujtanak áttörő bizonyítékokat.
(Solti Ádám)
Prof Székely Tamás kutatócsoportja a reproduktív stratégiák evolúcióját vizsgálja filogenetikai, terepbiológiai és viselkedésökológiai módszerekkel. Fotó: gulipánok. Dr Kovács Gábor fotója.
A MATE GBI Állatbiotechnológia tanszék munkatársai olyan precíziós nemesítési technológiák kifejlesztésén dolgoznak, melynek segítségével emlősök, és madarak esetében olyan hatékony, egyben biztonságos, célzott genetikai változtatásokat lehet létrehozni, amelyek segítségével a változó környezethez jobban alkalmazkodni tudó szervezeteket jönnek létre, ezzel lényegesen lerövidítve azt az időt, ami a hagyományos nemesítési eljárásokat alkalmazva ehhez szükséges lenne.
(Gocza Elen)
Holocén őskörnyezeti és paleoklíma kutatások magashegységekben
(Magyari Enikő)
Szociális viselkedések és rendellenességeik vizsgálata madarakon.
Kisgyerekek digitális eszközhasználatának hatásai társas és egyéb készségeik fejlődésére.
(Pogány Ákos)
Ujfalussy Dorottya és Topál József témái a szótanulás viselkedési és neurokognitív aspektusainak összehasonlító vizsgálatával kapcsolatosak.
A lektin út a természetes immunválasz egyik első védvonalát képezi a fertőzésekkel szemben. A lektin útvonal proteáz enzimei (MASP-1, -2 és -3) számos funkcióval rendelkeznek a komplementrendszeren belül és kívül, amelyeknek alapvető jelentőségük van az immunhomeosztázis fenntartásában, valamint számos betegség patogenezisében
Témavezetők: Dr. Gál Péter és Dr. Dobó József
A legutóbbi témakiírás címe: A komplementrendszer aktiválódása és szabályozása
A csípőszúnyogok laboratóriumi előkészítése a kórokozókra történő genetikai szűrésre
(Garamszegi László Zsolt)
Készülődés szikes tavi mintavételhez - Felföldi Tamás munkatársaival vizes élőhelyek mikrobaközösségeinek összetételét, az egyes taxonok anyagforgalmi szerepét és biológiai interakcióit vizsgálja klasszikus mikrobiológiai technikák, genomikai és hálózatelemzési módszerek kombinálásával.
A doktori témaként a digitális eszközök gyerekek kognitív fejlődésére gyakorolt hatását lehet kutatni. (Konok Veronika)
Nagy folyók, hazai viszonylatban a Duna lebegtetett növényi és állati mikroszkópikus planktonjának biológiai sokfélesége, és a sokféleség hatása az ökoszisztéma-működésre
(Abonyi András)
Atomic force microscopic image of a four-armed single DNA molecule containing a Holliday junction. (Kovács Mihály)
Egy hónapos vad típusú (Col), illetve génkiütött mutáns Arabidopsis thaliana növények vízkultúrában nevelve (1/4 MS sók, pH=5,6). Kontroll: A, C, 2 mM NaHCO3-al kezelt: B, D. Egyes génkiütött mutánsok (AtBCA4-1, AtSultr1;2-1) a vad típushoz képest kevésbé mutatják a 2 mM NaHCO3 által kiváltott növekedés-serkentést, így a hiányzó géneknek szerepük lehet a gyökéren keresztüli szervetlen szénfelvételben/fixációban/a növekedéshez szükségesek. További információ itt: https://www.frontiersin.org/journals/plant-science/articles/10.3389/fpls.2024.1448432 (Éva Csaba)
A PhD-hallgatók a paradicsomhal veleszületett viselkedésének genetikai alapjait fogják tanulmányozni. (Varga Máté)
A többrétegű lehetséges természetes növényzet (multiple potential natural vegetation) jelenlegi és jövőben várható térbeli mintázatának feltárása és az aktuális növényzettel való összevetése természetvédelmi és restaurációs ökológiai célokat szolgál. (Bede-Fazekas Ákos)
Keményítőt raktározó növényi színtest (amiloplasztisz), fehér keményítőszemcsékkel transzmissziós elektronmikroszkópban. (Solymosi Katalin)
A szöveti- és sejt-szintű elemeloszlási vizsgálatok asztali, illetve szinkrotronsugárzáson alapuló röntgenfluoreszcencia-leképezéssel vizsgálhatók, mely vizsgálatok a sejtek esszenciális átmenetifém-háztartásában nyujtanak áttörő bizonyítékokat.
(Solti Ádám)
Prof Székely Tamás kutatócsoportja a reproduktív stratégiák evolúcióját vizsgálja filogenetikai, terepbiológiai és viselkedésökológiai módszerekkel. Fotó: gulipánok. Dr Kovács Gábor fotója.
A MATE GBI Állatbiotechnológia tanszék munkatársai olyan precíziós nemesítési technológiák kifejlesztésén dolgoznak, melynek segítségével emlősök, és madarak esetében olyan hatékony, egyben biztonságos, célzott genetikai változtatásokat lehet létrehozni, amelyek segítségével a változó környezethez jobban alkalmazkodni tudó szervezeteket jönnek létre, ezzel lényegesen lerövidítve azt az időt, ami a hagyományos nemesítési eljárásokat alkalmazva ehhez szükséges lenne.
(Gocza Elen)
Holocén őskörnyezeti és paleoklíma kutatások magashegységekben
(Magyari Enikő)
Szociális viselkedések és rendellenességeik vizsgálata madarakon.
Kisgyerekek digitális eszközhasználatának hatásai társas és egyéb készségeik fejlődésére.
(Pogány Ákos)
Ujfalussy Dorottya és Topál József témái a szótanulás viselkedési és neurokognitív aspektusainak összehasonlító vizsgálatával kapcsolatosak.
A lektin út a természetes immunválasz egyik első védvonalát képezi a fertőzésekkel szemben. A lektin útvonal proteáz enzimei (MASP-1, -2 és -3) számos funkcióval rendelkeznek a komplementrendszeren belül és kívül, amelyeknek alapvető jelentőségük van az immunhomeosztázis fenntartásában, valamint számos betegség patogenezisében
Témavezetők: Dr. Gál Péter és Dr. Dobó József
A legutóbbi témakiírás címe: A komplementrendszer aktiválódása és szabályozása